2014. június 7., szombat

Cygnus olor

 Sosem kedveltem igazán a Bütykös hattyúkat, nagyon pofátlanok tudnak lenni olykor. Tavaly a Jégmadarazásomat is tönkretették, folyamatosan a kihelyezett beszálló ág körül legeltek, marha idegesitő, hangos csamcsogással. Mondanom sem kell igy a Jégmadár már nem jött oda.
 Ma végre sikerült korán kelnem, hogy kimehessek a vizi lesbe. Régóta készülök már, de számtalan probléma lépett fel a lessel mindig, ezért élesben még csak most tudtam kipróbálni először. Amikor kiértem érdekes látvány fogadott! Hattyú barátom a les ablakában gyönyörködött milyen jóképű. Na, gondoltam ez jó lesz, feltettem a halszemet és óvatosan közelitettem. Arra számitottam, hogy ha közelérek akkor hirtelen felszáll és lesz egy jó fotóm 8mm-en. Hát nem igy lett. Szép lassan komótosan elúszott. :) Ok, befeküdtem a lesbe, ablak megtisztitva, parkolóba kikötve az úszóles. Alig pár perc és a Hattyú visszatért. Nézegette magát hol a bal, hol a jobb, hol a középső ablakban. Nincs ezzel semmi baj, de pár makró után meguntam. Ő viszont nem! Párszor meg is támadta a lest, szét akarta szedni a csőrével. Kezdett bosszantani, mert összekente az ablakokat, takarta a kilátást, a Búbos vöcskök meg közelitettek! Bármit csináltam nem tudtam elzavarni. Kopogtam, kiabáltam, hesegettem a kezemmel, de semmi! 3 óra harc után feladtam és hazamentem. Nem tudtam tőle semmit fotózni.
 Remélem a les még egyben lesz mikor legközelebb kimegyek, de ha meglátom a Hattyút ,inkább be sem fekszek! 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése